Életünk az olimpiai játékok népes gyülekezetéhez hasonlít. Van, aki teste ügyességét mutogatva várja a dicséretet; van, aki árut kínál, mert így akar pénzhez jutni. Van olyan is - nem a legostobább fajta -, aki csak nézi a tülekedést, mert kíváncsi annak mikéntjére, hogyanjára. Mások életét szemléli, mert tapasztalatokat keres, s imigyen irányt talál a sajátjára.