Hová tűnt az álom nappalaimból? Éjjel álmodom még, de éjjel minden csempész álmodik. Az a másik álom, a nappali, mely végigkísért utcán és szalonon, műhelyen és tömegen. Az igazi, az a derengő és eszmélő álom, az autóbuszon, jegyváltás közben és a fák alatt, egy kerti úton, az a szédülés, mikor átmentem egyik szobából a másikba, az a cél, tárgy és kép nélkül való eszmélés, hogy élek, két semmi között, ez a makacs álom az életről; hová tűnt?