Aki igazán szeret, az cselekedete közben egyedül a másikat látja. Azt, akit meg kell segítenie. Teljes személyiségünkkel belefeledkezünk a másik bajába. Ahogy az is teljes személyiségét átengedi nekünk. Ez a szeretet öntudatlan és néma marad. Jutalomvárásának nincs benne helye.