Ha eredményesen akarunk valakit megcáfolni, bebizonyítva, hogy téved, előbb vizsgáljuk meg, hogy melyik oldalról szemléli a dolgot. Mert arról az oldalról tekintve, rendszerint igaza is van. Aztán ismerjük el ezt az igazságát, de egyben tárjuk fel a téves nézőpontot. Ettől megnyugszik, mert azt látja, csupán annyi hibát követett el, hogy nem vette figyelembe a kérdés minden oldalát. Márpedig azon nem bosszankodunk, hogy nem vettünk észre mindent, azonban nem szívesen ismerjük el, hogy tévedtünk. Talán azért, mert az ember természete olyan, hogy mindent nem láthat meg, amit azonban jól szemügyre vesz, abban nem tévedhet. Így például érzékeléseink mindig igazak.