Ebben az évben július 5-én szombaton tartották Csíkszeredában az Ezer Székely Leány Ünnepét. Több ezren öltötték magukra ebből az alkalomból hagyományos viseletüket, s vonultak ki a csíksomlyói nyeregbe. Domokos Pál Péter, a „székely ruha” mozgalom elindítója, az ünnep kitalálója így emlékezett vissza 1979-ben a kezdetekre:„Indítottam egy mozgalmat is, a régi székely viseletbe való visszaöltözés mozgalmát. Én magam is harisnyát és csizmát csináltattam, s minden vasárnap, s ünnepnap abban jártam. Tanártársaim nem nézték jó szemmel ezt a mozgalmat. Ők a nadrágba jutás hívei voltak. Ettől várták a nyugat-európai kultúrát. Nem törődtem velük, hanem minden vasárnap harisnyában, csizmában jártam, sőt abban is házasodtam. A feleségem, Antal Mária szőttes rokolyát viselt az esküvőnkön. Ugyanis a mozgalmat összekötöttem a leányok szőttes rokolyába való visszaöltöztetésével. Mert bizony elhagyták már a régi viseletet. Szőttes bálokat szerveztem végig a falvakon. A bálokon csak házilag szőtt szoknyában volt szabad megjelenni. Másban nem engedtük be vendégeinket. Így elkészültek a rokolyák százai, ezrei, és amikor megvolt, akkor következett az Ezer székely leánynap. Ez azt jelentette, hogy a leányok szőttes ruhába öltözötten Csíksomlyóra jöttek, ott felvonultak, ünnepet tartottak. Háromszor rendeztük meg az Ezer székely leánynapot. Volt ebben túlzás? Igen, de ez tudatos volt. Lent a csíki tájakon a hatás máig követhető. Jeles napokon az ünnepségre szőttesbe öltöznek az emberek ma is.” A Lányok, asszonyok ünneplőben címmel a Déri Múzeumban megnyílt kiállításon látható egy Magyarbükkösről származó női viselet is, valamint székelyekről készült grafikák. A kiállítás augusztus 25-ig várja a látogatóinkat.