Az akácért lobbizik Brüsszelben az agrártárca. Levelet írt a múlt hét végén az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosának Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter annak érdekében, hogy az akácméz alapjául szolgáló fehér akác ne kerülhessen rá arra a listára, amely a behurcolt, nem őshonos, visszaszorítandó állat- és növényfajokat tartalmazza. A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A bizottság ötven fajt akart tiltólistára tenni, ám az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló tanács eltörölte ezt a plafont, akárhány behurcolt faj bekerülhet a jegyzékbe, amelyhez a brüsszeli testület adhat hozzá újabb és újabb növény- és állatfajokat. A bizottság által tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben. A fehér akác Észak-Amerikában őshonos, onnan került Európába a XVII. században, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötése érdekében. Levelében Fazekas Sándor tudatja a biztossal, hogy Magyarország a kezdetektől fogva támogatja a javaslat céljait. Emellett a miniszter azt is kifejti, hogy Magyarországon az akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, és az ország számára a mézipar kiemelt fontosságúnak számít. Diplomaták szerint, ha az akác felkerül a listára, nem kell azonnal elkezdeni irtani, ám a termesztéshez, megújításhoz szükséges dolgok kereskedelmének és a telepítés támogatásának teljes tiltása beindíthatja az akácállomány spontán, természetes pusztulását. Januárban létrejött a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció is, amelynek célja, hogy hungarikummá nyilváníttassa a magyar akácot és akácmézet. Ugyanezért online petíció is indult. Az előszobáig már mindkettő eljutott: a vidékfejlesztési tárca már felvette őket az ágazati értéktárba. Az sem csoda, hogy a méhészek igyekeznek küzdeni az akácért; ahogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke mondja, ez hozza a profitot számukra. A magyarországi méztermelés sokévi átlaga 25 ezer tonna, aminek 40-60%-a akácméz. A termék jelentős exportcikk, több mint 70%-át külföldön értékesítik, 15 milliárd forintot meghaladó összegért. Mészáros László szerint a május végétől virágzó akácot nincs mivel kiváltani, ebben az időszakban csak arról gyűjthetnek nektárt a méhek. Az akácosok jelenlegi területével elégedettek, ha azonban irtásra kerülne sor, azzal nem csupán az akácméz lenne kevesebb, a méhek egészsége is megsínylené.