Lehetséges az, hogy megvizsgálják a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő - állapította meg az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Kásler-ügyben. A főtanácsnoki jogi szakvélemény szerint, noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek. A Kásler ügyben a felperes azt kifogásolta, hogy az OTP nem tájékoztatta kellőképpen arról, hogy a devizahitel-szerződésben milyen árfolyamon tartja nyilván a devizát. A felperes szerint ez tisztességtelen. A Kúria nem tudott dönteni, ezért továbbküldte az ügyet az Európai Bíróságnak.