Elvileg sok lehetőség van a rendhagyó munkavégzésre, mégis mindenki azt szereti, ha a dolgozó napi nyolc órát bent ül a munkahelyén.  A cégek sok esetben még mindig határozott idejű szerződésekkel használják ki az alkalmazottaikat, a távmunkától tartanak, a részmunkaidős munkavégzésre pedig a munkavállalók részéről nincs igény.   A munkanélküli generáció címmel közölt terjedelmes összeállítást a múlt héten a brit Economist hetilap, utalva arra a globális problémára, amellyel a gazdasági válság egyik fő kihívásaként a világ mind több országa szembesül. A különösen a fiatalok körében meredeken emelkedő munkanélküliség az Európai Unión belül leginkább a déli államokat sújtja, de néhány nappal ezelőtt a magyar statisztikák is kiábrándító helyzetről árulkodtak: a 18-24 éves magyar fiatalok körében az év első három hónapjában 30 százalékos volt a regisztrált munkanélküliek aránya.   Az új Munka Törvénykönyve a korábbiaknál jóval több lehetőséget ad a rendhagyó munkavégzésre.  Ma már elvileg könnyebb dolguk van a dolgozni akaró fiatal anyáknak vagy a megváltozott munkaképességűeknek is, ha munkát keresnek Magyarországon, ám a gyakorlat szinte semmi könnyebbséget nem mutat.  Hiába rugalmasabbak a keretek, a magyar munkaerőpiac alig reagált a változásokra.