A viktoriánus természetbúvár azt a teóriát vizsgálta, hogy a brit lakosság túlnyomó "barnahajúságát" nem az okozza-e, hogy a barna nők nagyobb valószínűséggel házasodnak meg és szülnek barna gyerekeket, mint a szőkék, akik hajlamosabbak egyedülállónak és gyermektelenek maradni.

Darwin a kutatás érdekében felkérte a bristoli királyi kórházat, hogy küldjék el neki a beutalt női páciensek hajszínéről és családi állapotáról szóló adatokat.

A vizsgálódásra a tudós 10 évvel a Fajok eredetéről szóló értekezés publikálása (1859) után kerített alkalmat.

Darwin felkérésére egy helyi orvos, John Beddoe válaszolt 3 levélben, amelyből kiderült, hogy a kórházában kezelt házas női páciensek 52 százaléka barna és csak 15 százaléka szőke, ugyanakkor az egyedülálló hölgyek 39 százaléka volt sötét hajú és 22 százalék szőke.

A tudós és fia több alkalommal végzett hosszas számításokat az adatokkal, majd arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő anyag a kezében az elmélet bizonyítására és egy levél szélére írt jegyzetben hozzátette azt is, hogy a barna haj gyakorisága lehet a korral járó hajsötétedés eredménye is.

Darwin az ifjúkorában véghezvitt öt éves világkörüli útja után elsősorban íróasztalánál ülve gyűjtötte be levelein keresztül kollégái megfigyeléseit és elemezte azokat. Levelezése meghaladja a 15 ezer kézzel írott példányt.

(FH)