Igaz ugyan, hogy több kalóriát vittek be a szervezetükbe, mint mi, ezt a többletet azonban a napi 12 órás fizikai munkával el is égették - hangsúlyozta Roger Henderson brit táplálkozási szakértő, aki szerint a középkori étrend talán még a sokat dicsért mediterrán diétánál is egészségesebb volt. Utóbbi elsősorban halból, gyümölcsből, teljes kiőrlésű gabonából, olívaolajból áll, és beletartozik a vörösbor fogyasztása is.

Ezt azonban a szegények közül sem mindenki engedhette meg magának, a középkori parasztok azonban minden nap fogyaszthattak két darab kenyeret, valamint 22-23 deka halat vagy húst, bőséges mennyiségű zöldséget (babot, fehérrépát és paszternákot), amelyet másfél liter sörrel öblítettek le.

S ami még fontosabb: nagyon kevés finomított cukrot tartalmazott az étrendjük - míg a miénkben túl sok van. "Ha az étrend mellett figyelembe vesszük azt is, mennyit dolgoztak, akkor megállapíthatjuk, hogy a középkor emberét sokkal kevésbé fenyegették a szívkoszorúér-betegségek és a cukorbaj, mint a ma élőket" - tette hozzá. Henderson doktor.

Középkori életmód:

Kalória bevitel: 3500 - 4000
Napi két darab kenyér
Másfél liter sör
Napi 12 órai fizikai munka.

Modern életmód:

Kalória bevitel: 2700
A zsírbevitel meghaladja az ajánlottat
Napi 20 percnél kevesebb testmozgás
Nagyobb veszély a szívbetegségek és cukorbaj kialakulására.

(IR)