A hazai háztartások kiadásaik csaknem 23 százalékát költik élelmiszerre. Ez az arány 2000 óta folyamatosan csökken, de még így is ez a legnagyobb tétel a családok költségei között -mondta el Kozák Ákos, a piackutató igazgatója. Az átlagon belül nagyok a különbségek: a magas jövedelmi szintű rétegeknél az összkiadások 15 százaléka megy élelmiszerre, míg a legszegényebbeknél ez az arány eléri a 30 százalékot. Nyugat-Európában a háztartások költségeik 12-14 százalékát fordítják étkezésre.

A GfK 1989 óta folyamatosan vizsgálja az étkezési szokásokat. A legújabb tanulmány jelzi az átalakuló hazai életmódot: egyre többen étkeznek rendszertelenül. 2005-ben is már a válaszadók 30 százaléka mondta azt, hogy rendszertelenül eszik, 2007-ben pedig 31 százalék válaszolta ezt.

A fő étkezés továbbra is az ebéd, de itt is változnak az arányok, és egyre többen vannak azok, akik inkább vacsoráznak a déli étkezés helyett. Míg 2005-ban a megkérdezettek 72 százaléka az ebédet, 28 pedig a vacsorát tartotta a fő étkezésnek, az idén már a lakosság 36 százaléka számára a vacsora a fő étkezés. Ennek oka teljesen egyértelműen az, hogy az aktív dolgozóknak nincs elég idejük napközben, illetve, hogy megszűntek az üzemi étkezdék - mondta Kozák Ákos.

A felmérés szerint az emberek egyre többször esznek naponta, ami a köztes étkezések, illetve a snackok fogyasztásának növekedését jelzi, illetve azt, hogy napközben inkább csak gyors étkezésre van idő. Ebben az évben a válaszadók 37 százaléka mondta azt , hogy naponta négyszer, vagy ennél többször eszik.

A leggyakrabban fogyasztott élelmiszer 2005-höz hasonlóan változatlanul a fehér kenyér, a kávé és a hagyományos főzött leves. Gyümölcsöt és ásványvizet gyakrabban, teát, tejet és zöldségeket viszont ritkábban fogyasztanak a családok.