A művész halálát követően eltűnt zongora két évtizede került elő, amikor egy gyűjtő mindössze 2000 fontot fizetett érte, majd surrey-i házában állította ki azt.

Bizonyítani azonban csak idén először sikerült a vezető Chopin-kutató Jean-Jacques Eigeldingernek, hogy a zeneszerző barátja, Camille Pleyel által gyártott zongora valóban a Chopin eredeti hangszere. A zongora gyártási kódszáma megegyezett a Pleyel-leltárban található 13819-es számmal.

Mielőtt az ünnepelt szerző, Frederic Chopin elhagyta Londont 1848 novemberében, Pleyel zongoráját 80 fontért adta el Lady Torttelnek, aki feltehetőleg a tanítványa volt. Korabeli feljegyzések szerint Chopin hitt abban, hogy zenéjét csak egy Pleyel-zongora hangzása tudja visszaadni.